Egyszer, még nagyon régen, egy állásinterjúra kockás inghez csíkos nyakkendőt vettem fel. A több körös beszélgetés rendben zajlott, de az interjú végén - amikor már igazán közvetlen, mosolygós hangulat volt - a kiválasztást végző hölgy azt mondta, hogy remekül szerepeltem, de áruljam már el neki, hogy hogyan vehettem fel csíkos nyakkendőt egy kockás inghez? Ott és akkor szentül meg voltam győződve, hogy az általam választott kombináció igenis "engedélyezett". Ezt továbbra is tartom, azaz, hogy a kettő alapvetően nem zárja ki egymást, de el kell ismerni, hogy nagyon-nagyon ügyelni kell az összhatásra. Érzékeny terület ez és tudnunk kell, hogy sokak szemét ráadásul egyenesen "bánthatja" is ez az öltözködési megoldás. Pont úgy irritálhat egyeseket, mint mikor egy mondat az 'és' szóval kezdődik. Véleményem szerint viszont ezek is csak amolyan idejétmúlt, leporolni való szabályok. A lényeg ugyanis mindig: az összhatás és az ízlésesség.

Biztosan nem fogunk mellélőni, ha van (legalább) egy közös szín az ingen és a nyakkendőn. Ez már ad egy alap harmóniát. Íme néhány példa:

Bátortalanoknak. Itt még minden kék:

Haladóknak. Megjelenik egy másik szín is:

Bevállalósoknak. Itt már több a szín, viszont még mindig ízléses:

A nagypályások pedig már bátran elengedhetik az azonos színekhez való ragaszkodást és hagyatkozhatnak a megérzésükre is a színek tekintetében:

Merjünk tehát bátrak lenni, de figyeljünk az összhatásra is!